Ivan's Blog

Érdekes cikk jelent meg nemrégiben a Népszabadságban az európai bevándorláspolitikákról, Vincze Hajnalka tollából („Európa: egy előre bejelentett hanyatlás krónikája”). Főleg a nemrégiben lezajlott franciaországi felfordulások fényében érdemes a cikket elolvasni. A cikk egyik szomorú megállapítása, hogy az aktív politikusok mennyire nem foglalkoznak a probléma lényegével, hanem inkább választási esélyeikre koncentrálnak (félreértés ne essék: ez nem csak a magyar politikusokra igaz!). És ezt alá tudom írni: rendszeresen hallgatván a francia rádió híreit feltűnő, hogy mennyire nem beszélnek már a problémákról, pedig azok csak a szőnyeg alá söprődtek az események után…

I just finished a book by Anne Applebaum: “Gulag: A History”. Great book. It is clearly not “fun” to read, but it is one of those books that one has to read time to time. It is a historical essay (over 500 pages in paperback) and, of course, one will not remember all details, but that is fine. A general, overall knowledge will remain.

Interestingly, the epilogue of the book was one of the most interesting parts for me. Possibly because this was not the first time I was confronted with story of the Soviet work camps, with the dissident movements in the Soviet Union and elsewhere, etc. The epilogue concentrates on how the Gulag is (or, rather, is not) remembered and dealt with by the Russian collective psyche as of today. To quote: “… half a century after the war’s end, the Germans still conduct regular disputes about victims’ compensation, about memorials, about new interpretation of Nazi history […]. Half a century after Stalin’s death, there were no equivalent arguments taking place in Russia, because the memory of the past was not a living part of public discourse.”. The text also tries to give and describe the reasons for this, and what profound concequences forgetting this history may have on today’s Russian politics, to a lesser extend on the politics of other, post-Soviet or satellite states, but also on the “West” that similarly tends to forget about the magnitute of what happened.

“This book was not written `so that it will not happen again’, as the cliché would have it. This book was written because it almost certainly will happen again.”

Here are the references: Anne Applebaum, Gulag: a History, Penguin Books, 2004. (It has earlier publications by other publisher, see book’s Web site.

Meg kell mondanom őszintén, hogy Sólyom László nevét nem ismertem elnökké választása előtt. Mivel nagyon elleneztem Szili Katalin esetleges elnökké választását, örültem, hogy egy a leírások szerint józan, független, középen álló valaki került az elnöki székbe.

Azt, amit az újévi beszédről olvastam nagyon megnyerte tetszésemet és beteljesítette várakozásaimat. Bár a politikai pártok hallgatnának rá, mind jobb mind baloldalon! Például: “Én arra lennék büszke, ha Magyarországon nem lehetne lejárató kampánnyal választást nyerni.”, vagy: “[…] az ország, s most már Európa érdekeit szem előtt tartva kellene politizálni, s nem élet-halál kérdésként beállítani a választási győzelmet”. Bár fiatalkorom mondását idézhetném: “Zajos helyeslés a Ház minkét oldalán!”. Én mindenestre zajosan egyetértek…