Ivan's Blog

Susie Stephens drew my attention to an Oracle Technology Network blog on the fact that Oracle uses Semantic Web technologies in running their new virtual press room. It is nice to see that Oracle not only sells Semantic Web tools, but they use it for their own site, too…

I had a few hours free in Berlin, so I went to see the new Holocaust Memorial which was finished about a year ago. (The official name is “Memorial for the Murdered Jews of Europe”.) I have already heard about it, I saw pictures on TV, and I know it is a quite controversial work of art. And, I must admit, when I saw it on TV I could not really appreciate it either.

The memorial consists of a large number (2711, to be exact) gray concrete stelae, placed on a regular grid. There is also a paved pathway between the blocks that people can go to. As the photos below show, the stelae are of different height and their top have different slopes as well. The higher blocks are in the centre of the grid, forming a little “hill”, the ones on the sides are fairly small (about 30-40 cm height).

So far so good, and one could ask what the big deal is. (I was wondering myself, too.) That trick is that, of course, the visitor is pretty much drawn to go and follow the paths between the blocks. And that is where the surprise comes. Indeed, what one cannot see from the side of the memorial is that not only are the blocks of different height, but the paths are not flat either. They usually go down toward the centre, though in a somewhat irregular fashion. What this means is that, when going “in” the grid, one is surrounded by fairly high stelae (some of the are more than 4 meters) very quickly on a path that is smaller than a meter. And the surprising effect comes from the fact that this happens much more quickly than one would expect just looking at the stelae from the side. I can tell you: it is a fairly discomforting feeling. Cut from the sunlight, surrounded by those dark gray blocks on a dark gray pavement… It can get to you. It did for me.

And then, I got it. This is a Holocaust memorial, not only a play with blocks. Remember what happened? First, only very small steps were done (you know, jews had take a special section of the tramway, they may have been banned from some governmental jobs, these sort of things). And people thought: that is not so bad, one can survive that, things will get better. (It was just like those small blocks on the side of the memorial: nothing really exciting.) And then things went downhill. Fast. Very fast, just like getting submerged by those big blocks in the middle of the memorial. We all know what happened next. Maybe this is my imagination, and this is not what the artist wanted; but I do not care. It worked for me… And it was a fascinating, though slightly discomforting experience.

(Maybe I was influenced by the anti-semitic and other, nationalistic noises that reappear on the streets of my home town just about these days. Do not be fooled by the small gray blocks that you can simply sit on; it can be scary very very quickly…)

Íme egy részlet egy CNN interjúból (magyar fordítás részlete a magyar rádió lapján található):

Arra a kérdésre, hogy mit szól Gyurcsány Ferenc kijelentésére, mely szerint valamennyi politikai erő hazudott, Orbán Viktor kifejtette: a magyar politikában kétféle hagyomány létezik.

Az egyik a kommunista párt hagyománya, a hazugság, amelyet a baloldal tovább vitt, a másik pedig az ellenzéké, az egykori illegális „másképp gondolkodóké”, akik sohasem hazudtak. „Én sem hazudtam soha az embereknek” - hangsúlyozta Orbán.

Mondja ezt az az ember, aki az utóbbi 16 év legradikálisabb politikai köpenyegforgatását mondhatja magáénak és akinek hazugságaival és meggondolatlan, nyilvánvalóan hamis választási igéreteivel tele volt és van a sajtó… Nem becsülöm sokra a Gurcsányt sem, de azért az Orbán mint valamiféle ministránsgyerek enyhe túlzás.

(Persze az Orbán jó társaságban van. Sajnos nincs URI amire hivatkozhatnék, de a héten egy amerikai szóvívő, a „Gyurcsány effektusra” reagálva, szintén azt állította, hogy a Bush kormány sohasem hazudott. Inkább nem is kommentálnám, messze vezetne…)

Nemrégiben olvastam Mérő László „Maga itt a tánctanár?” című könyvét amely, többek között, több érdekes összehasonlítást tesz a „nyugati” és a magyar szokások között. Íme egy érdekes példa ugyanebben a kategóriában.

Hollandiában parlamenti választások lesznek novemberben. A napokban az összes parlamenti párt közzétette választási programját. A programban igéretek vannak: ezt-azt fogjuk megtenni, itt és itt, erre és erre fogunk költeni, és innen meg onnan szerezzük meg az ehhez szükséges anyagi fedezetet. Eddig semmi meglepő. Ámde: a józan, kereskedő szellemű Hollandiában a dolog nem áll meg itt. Az összes választasi programot átadják az itteni… Központi Tervhivatalnak (nem vicc, tényleg így hívják: „Centraal Plaan Bureau”). A tervhivatal pedig számol, összead, kivon, szoroz, és utána add egy független jelentést arról, hogy a számok stimmelnek-e, vagyis a, mondjuk, extra bejelentett ilyen és ilyen adójövedelem fedezi-e az ilyen és olyan extra kiadásokat. És bizony a holland választópolgárok ezeket a számokat igen komolyan veszik akkor, amikor leadják (vagy nem…) a szavazatukat egy pártra: valamennyire legalábbis tudják, hogy mennyire reálisak a számok, és ezáltal valóban tág politikai és társadalmi irányokra adják a szavazataikat, nem (csak…) igéretekre.

Érdemes összehasonlítani az áprilisi magyar választásokkal. Hiszen, valljuk be őszintén: az összes párt, jobboldalon és baloldalon egyaránt, összevissza igérgetett, és az emberek többsége számára lehetetlen volt ellenőrizni az igéretek anyagi jogosultságát. Milyen jó lett volna egy ilyen Központi Tervhivatal…

Some times ago I wrote a short blog on the number of SW Books, and those numbers were a bit surprising. I also had short conversation on #swig with some people (I remember CaptSolo and Danny Ayers) on various other lists of books (they both have one…). The idea of putting it on a wiki page came up then. Based on the positive experience of moving the Semantic Web Tool lists on the wiki (quite a number of people have helped maintaining that page since it was published!) I decided to do something similar by collecting books on the subject. The result is on the ESW Wiki.

Of course there are some caveats; it would be great if the community helped in getting things right. Some of those are:

• I did not have all those books in hand . This also means that some books that I put into the the “textbooks” category are, in fact, collections of articles or proceedings, or vice versa…
• for most of the books I could find the ISBN number and put a link to the Worldcat library site which gives a way of mapping ISBN-s (thanks to DanC for this idea). However, some of the ISBN-s have no trace on that site for example most of the non-English books. I am not sure where to link those…
• the main problem is of course the missing Italian, Chinese, Russian, Chinese, etc. books. I have put books that I could find or know about (and could read their titles at least), but I am sure thare are lots of non-English books missing!

Nevertheless, I hope this is a good and useful start